Sporthorgász Egyesület Mezőkovácsháza

133/2013. (XII. 29.) VM rendelet a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról

 

A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 72. § (1) bekezdés 1., 2., 3., 4., 6., 7., 9., 11., 12., 13., 14., 16., 17., 18., 19., 22., 23., 24., 25., 26., 27., 28., 30., 31., 32. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § j) pontban meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:

 

 

1. Értelmező rendelkezések

 

1. § E rendelet alkalmazásában:

1. aktív halászeszköz: minden olyan hagyományos, nem tiltott halászeszköz, a különböző emelő, dobó és egyéb hálókat is beleértve, ahol a hal megfogásához az eszköz mozgatása és folyamatos felügyelete szükséges;

2. fogási méret: a halak oldalán, az orrcsúcstól a farokúszó tövéig mért testhosszúság;

3. passzív halászeszköz: olyan állított, hagyományos, nem tiltott, nem mozgó halászeszköz, amelynek fogási elve a hal csapdába ejtésén alapul és emberi beavatkozást csak a rendszeres ellenőrzéskor igényel;

4. ökológiai célú halászat: az őshonos halállományt veszélyeztető, tájidegen, invazív halfajok állományának felmérése és gyérítése, illetve őshonos halfajok ökológiai szempontból indokolt faj-, illetve méretszelektív halászata.

 

2. Az Alapvető rendelkezések alcímhez

2. § (1) Más halgazdálkodási hasznosítási módnak minősül:

a) a rekreációs célú halászat,

b) a kereskedelmi célú halászat, illetve

c) a haltermelés, amelyeket a halgazdálkodási tervben a horgászati hasznosítás kiegészítő tevékenységeként lehet tervezni.

(2) Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen más halgazdálkodási hasznosítási mód kizárólagosan, horgászati hasznosítás nélkül akkor folytatható, ha

a) az adott vízterület vízjogi üzemeltetési engedélye szerint víztározó és a halgazdálkodásra jogosult azt a halgazdálkodási jog hasznosítására irányuló pályázatában vagy a halgazdálkodási terv módosítására irányuló kérelmében jelzi és részletesen indokolja, vagy

b) a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) vagy más jogszabály alapján az adott vízterületen a horgászat nem megengedett tevékenység.

 

3. A hal élőhelyének védelme alcímhez

 

3. § (1) Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a halgazdálkodásra jogosult, hullámtéren elhelyezkedő nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen pedig a hullámtérhez tartozó folyó halgazdálkodásra jogosultja köteles minden olyan esetben elvégezni a veszélyeztetett őshonos halállományok túlélését biztosító mentést, amikor a halmentés becsült költsége nem haladja meg a menthető halállomány halgazdálkodási értékét és a természetvédelmi célokkal nem ellentétes. A hal mentése történhet a vízpótlás biztosításával is.

(2) A kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága azokon a halgazdálkodási vízterületeken, ahol nincs halgazdálkodásra jogosult, a Hhvtv. 8. § (2) bekezdése szerinti őshonos halállomány mentését bármely halgazdálkodásra jogosulttal elvégeztetheti. A halmentésre történő kijelölésnél a határozatot a következők figyelembevételével kell meghozni:

a) csatlakozó mederrel bíró, kapcsolódó nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetén annak halgazdálkodásra jogosultja, több kapcsolódó halgazdálkodási vízterület esetén a kijelölt halgazdálkodásra jogosult köteles a halmentést elvégezni;

b) ha az adott halgazdálkodási vízterületen lévő hal beazonosítható nyilvántartott halgazdálkodási vízterületről származik, akkor a származás helye szerinti halgazdálkodásra jogosult köteles a halmentést elvégezni;

c) mérlegelni kell az őshonos halállományok mentése során a természetvédelmi és egyéb kockázatokat, különös figyelemmel az idegenhonos fajok esetleges betelepítésére, behurcolására és a természetes ökológiai folyamatok megzavarására.

(3) A (2) bekezdés szerinti halmentést végző halgazdálkodásra jogosult a mentett őshonos halat a halgazdálkodási jogosultságában lévő nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre – figyelembe véve a víztest ökológiai állapotát és őshonos halfauna összetételét – a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága hozzájárulásával helyezheti ki.

(4) Halmentési tevékenység a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága által kiadott engedély alapján végezhető. A halmentésre vonatkozó engedély meghatározott halgazdálkodási vízterületre vonatkozóan, határozott időtartamra, de legfeljebb 2 évre adható ki. Ha a kérelmező nem a halgazdálkodásra jogosult, a kérelemhez csatolni kell a jogosult hozzájárulását. Az engedélyes a Hhvtv. 47. § (1) bekezdése alapján halmentésre engedélyezett eszközöket és módszereket csak az előzetesen bejelentett halmentési tevékenységhez használhatja.

(5) A halmentésre vonatkozó engedély alapján végzett egyedi halmentések a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságához megtett előzetes bejelentés alapján végezhetők. A bejelentésnek a következőket kell tartalmaznia:

a) a mentésre jogosult személy neve;

b) az ivadék-, illetve halmentés okai;

c) a mentés helye, időpontja;

d) az alkalmazott eszközök és módszerek;

e) a mentendő halak becsült tömege, faj és korosztály-összetétele;

f) az áttelepítés helye és ideje.

(6) A bejelentés e-mail vagy fax útján is teljesíthető.

(7) A tervezett halmentés akkor kezdhető meg, ha a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága az (5) bekezdés szerinti bejelentést követő 8 napon belül a halmentés megtiltása tárgyában nem hoz döntést.

(8) Ha a mentendő halállomány kevesebb mint 80%-a az őshonos fajokhoz tartozó egyed, a halmentés során fogott halállományból csak az őshonos egyedek helyezhetők vissza, illetve helyezhetők ki a (3) bekezdés szerinti halgazdálkodási vízterületre.

(9) Az elvégzett halmentésekről az (5) bekezdés szerinti tartalommal és formában adatszolgáltatást kell teljesíteni a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának a halmentést követő 15 napon belül.

(10) A nyilvántartott és a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken élő őshonos halfajok halgazdálkodási értékét, valamint a kiszámítás módját az 1. melléklet tartalmazza.

 

4. § (1) A kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága a telelő és szaporodó helyek ökológiai szerepének külön vizsgálata nélkül halgazdálkodási kíméleti területet (a továbbiakban: kíméleti terület) jelöl ki

a) a 200 ha-nál nagyobb vízterületű, vagy

b) folyóvíz esetén a 20 kilométernél hosszabb nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken.

(2) A kíméleti terület kijelölése iránti eljárást az (1) bekezdés szerinti esetkörben a halgazdálkodásra jogosultnak kell kérelmeznie. Ha a halgazdálkodási vízterület nem éri el az (1) bekezdésben foglalt méretküszöböt, a kíméleti terület kijelölése a Hhvtv.-ben foglalt feltételek fennállása esetén kérelmezhető, vagy a kijelölést a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága hivatalból végzi el.

(3) A kíméleti terület kijelölésére irányuló kérelemhez az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakterületeken a szakértői tevékenység végzésének feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti szakértői névjegyzékben (a továbbiakban: szakértői névjegyzék) szereplő halászati szakértő, vagy a 38. § (1) bekezdés szerinti országos kutatási engedéllyel rendelkező személy által készített, a kíméleti terület helyét és méretét alátámasztó véleményt kell mellékelni.

(4) Ha a kijelölés iránti eljárásra hivatalból kerül sor, a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága szakértőként a szakértői névjegyzékben szereplő halászati szakértőt vagy a 38. § (1) bekezdés szerinti országos kutatási engedéllyel rendelkező személyt vesz igénybe. A szakértői közreműködés a kíméleti terület helyének és méretének megállapítására terjed ki.

(5) A kíméleti területeket a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága, valamint az Országos Halgazdálkodási Adattár (a továbbiakban: Adattár)

a) a kíméleti területet kijelölő GPS koordinátákra,

b) a kíméleti területként kijelölt vízterület méretére,

c) a kíméleti terület telelő vagy szaporodó helyként történő kijelölésére vonatkozó adatokkal tartja nyilván.

(6) A kíméleti terület meghatározott nyilvántartott halgazdálkodási vízterület szakaszokra vagy részekre, ötéves időtartamra jelölhető ki. A kíméleti terület kijelölése hivatalból vagy kérelemre újabb ötéves időszakra meghosszabbítható. A kíméleti terület kijelölése a halgazdálkodásra jogosult kérelmére módosítható.

 

5. § (1) A kíméleti területre érvényes tilalmak és korlátozások megismertetéséről a halgazdálkodásra jogosult köteles gondoskodni.

(2) A halgazdálkodásra jogosult a területi jegyen, vagy a területi jeggyel együtt átadott nyomtatott tájékoztatóban gondoskodik a kíméleti terület határai részletes leírásának, valamint a kíméleti területre vonatkozó halfogási tilalom időbeli hatályának megismertetéséről.

(3) A halállományok telelő és szaporodó helyeinek védelme érdekében kijelölt kíméleti területen a 4. § (5) bekezdés c) pontja szerinti telelő helyen legalább november 15-től február 28-ig, szaporodó helyen legalább március 1-jétől június 15-ig tartó halászati és horgászati tilalmat kell elrendelni. A tilalom nem érinti az őshonos halállományt veszélyeztető, tájidegen, invazív halfajok gyérítése érdekében a halgazdálkodásra jogosult által végzett tevékenységeket.

 

6. § (1) A kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága a halállományt veszélyeztető gerinces állatfajok Hhvtv. 10. § (1) bekezdés b) pontja szerinti gyérítésére, riasztására kötelezheti a halgazdálkodásra jogosultat az alábbi feltételekkel:

a) a gyérítést a halászati őrök, illetve a halgazdálkodási vízterületet magába foglaló vagy ennek hiányában a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága által kijelölt szomszédos vadászterület vadászatra jogosultjának hivatásos vadászai, sportvadászai végezhetik el, továbbá

b) a kijelölt vadászatra jogosult a gyérítésében és riasztásában költségtérítés ellenében köteles együttműködni, illetve azt elvégezni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezés szerinti, a vadászatra jogosult kárókatona gyérítés és riasztás miatt felmerült költségét az érintett halgazdálkodásra jogosult köteles megtéríteni.

(3) A gyérítés és a riasztás az okszerű gazdálkodás mértékéig végeztethető.

 

7. § (1) A Hhvtv. 10. § (3) bekezdése szerinti kötelezés a halgazdálkodási terv hivatalból történő módosításának minősül, és annak megvalósítását a halgazdálkodásra jogosultnak a kötelezésről szóló döntés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül meg kell kezdenie.

(2) A Hhvtv. 10. § (4) bekezdése szerint jelentős ökológiai hatásnak kell tekinteni különösen a busafajok, valamint a törpeharcsafajok tömeges előfordulását minden 200 hektárnál nagyobb állóvízi vagy 20 kilométernél hosszabb folyóvízi nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen.

 

8. § (1) A halgazdálkodási vízterületeken bekövetkező tömeges hal-, vagy más hasznos víziállat pusztulás esetén

a) a tetemek eltávolítása,

b) a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerinti megsemmisítési helyre való szállítása, valamint

c) a megsemmisítés költségeinek viselése a halgazdálkodásra jogosult kötelessége.

(2) A hal- vagy más hasznos víziállat pusztulást tömegesnek kell tekinteni, ha adott tevékenység vagy esemény legalább 100 kg hal, illetve más hasznos víziállat pusztulását okozza.

(3) Ha az érintett halgazdálkodási vízterületen nincs halgazdálkodásra jogosult, vagy a halgazdálkodásra jogosult nem tesz eleget az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének, a halállomány vagy élőhelyének védelme érdekében a Hhvtv. 11. § (1) bekezdés b) pontja szerinti élőhely- és állományvédelmi intézkedést kell elrendelni. Az intézkedés elrendelése során a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága bármely halgazdálkodásra jogosultat kijelölheti a haltetemek összegyűjtésére és elszállíttatására, valamint a megsemmisítés megrendelésére. A kijelölt halgazdálkodásra jogosult igazolt költségeit a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodási jogosultja, halgazdálkodásra jogosult hiányában a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) az elszámolás elfogadását követő 30. napig téríti meg a Hhvtv. 63. § (4) bekezdése szerinti bevételeinek felhasználásával.

(4) Ha a tömeges halpusztulás járványos állatbetegség jelenlétére utal, a haltetemekkel kapcsolatos intézkedésekre vonatkozóan a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről szóló miniszteri rendeletben meghatározott intézkedések az irányadók.

 

4. A halak és a halállományok védelme alcímhez

 

9. § (1) Őshonos halnak halgazdálkodási vízterületről mesterséges körülmények közötti szaporítás céljából történő kifogásának engedélyezése során a határozatban meg kell határozni a kifogható mérettartományt, továbbá az egyedszámot.

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély kizárólag kutatási vagy haltermelési célból adható meg. A haltermelési célból kiadott engedélyben meg kell határozni a szaporításból származó és visszatelepítendő kifogott tenyészhal és ivadék mennyiségét.

(3) Fajlagos tilalmi időben a tilalmi időszakkal érintett halfaj egyedeinek begyűjtése nem végezhető.

 

10. § (1) A halgazdálkodásra jogosult kérelmére történő fajlagos tilalmi idő megrövidítését, az alóli, illetve a méret- vagy mennyiségi korlátozás alóli felmentés engedélyezése iránti kérelmet 20 ha-nál nagyobb nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetén a szakértői névjegyzékben szereplő halászati szakértő által készített engedélyezési dokumentációval kell alátámasztani.

(2) A fajlagos tilalmi idő megrövidítésére, az alóli, illetve a méret- vagy mennyiségi korlátozás alóli felmentésre irányuló döntéseket a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága hivatalból is meghozhatja.

(3) Fajlagos tilalmi idő, illetve méret- vagy mennyiségi korlátozás alól felmentést – a Hhvtv. 8. § (1) és (2) bekezdés szerint történő állománymentés és a mesterséges körülmények közötti szaporítási célból fogott halak kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága engedélyével végzett telepítésének kivételével – a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága a területegységre nagyobb mennyiségben rendszeresen telepített halfajokra vonatkozóan engedélyezhet, ha a halgazdálkodásra jogosult a halgazdálkodási tervben foglalt előírásoknak maradéktalanul eleget tesz, továbbá a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen az adott halfaj rendszeres szaporulata nem észlelhető.

(4) A kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – a fajlagos tilalmi időtől eltérést legfeljebb egy naptári évre engedélyezhet a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre vagy annak egy részére.

(5) Nyilvántartott halgazdálkodási területen a ponty faj esetében a fajlagos tilalmi idő alóli felmentést 5 éves időtartamra a halgazdálkodásra jogosult kérelmére engedélyezi a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága, ha a ponty rendszeres telepítése a halgazdálkodási terv szerint eléri vagy meghaladja a 200 kg/ha/év mennyiséget.

(6) A természetvédelmi oltalom alatt nem álló, nem fogható halfajok fogási tilalma alól a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága a halgazdálkodásra jogosult kérelmére időszakos felmentést adhat. A felmentés csak a kifogható mérettartomány és a kifogható darabszám megadásával, illetve a fogási tilalom alóli felmentési kérelem céljának megjelölésével adható ki. A felmentést a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága akkor adhatja meg, ha

a) az adott halfaj vizsgálatokkal igazoltan, stabil, önfenntartó populációval rendelkezik az adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen,

b) a halgazdálkodásra jogosult az adott halfajt telepíti és az engedélyben a telepítési egyedszámnak megfelelő kifogható összes mennyiség megállapítását kéri, vagy

c) a halgazdálkodásra jogosult mesterséges szaporításra alkalmas törzsállomány befogására kér engedélyt.

(7) A (6) bekezdés szerinti felmentés

a) március 1. és május 31. közötti időszakra nem adható,

b) kecsege esetében legalább 50 cm-es, széles kárász esetében legalább 20 cm-es példányokra adható, továbbá

c) úgy adható, hogy a b) szerinti halfajokra is érvényesek a napi darabszám-korlátozással védett őshonos halfajokra vonatkozó előírások: halfajonként legfeljebb 3 darab, a többi darabszám-korlátozással védett halfajjal együtt legfeljebb 5 darab fogható ki belőlük.

(8) Az élelmezési célra alkalmas kifogott hal – a 8. §-ban, valamint a Hhvtv. 8. §-ában foglaltak kivételével – kizárólag élelmezési célra használható fel.

(9) A halgazdálkodásra jogosult e rendeletben meghatározott fajlagos tilalmi idők bővítését, a kifogható halak mérettartományának további korlátozását, valamint új fajok fajlagos tilalmi idővel és kifogható mérettartománnyal történő védelmét halgazdálkodási tervében rögzíti.

 

11. § (1) Tömeges halpusztulás esetén – a vízvédelmi hatóság értesítése mellett – a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága a vízszennyezés, illetve vízminőség romlás körülményeinek vizsgálata érdekében önállóan is jogosult vízmintavételre.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vízmintavételt a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló kormányrendeletben foglaltak szerint kell elvégezni.

(3) A vízszennyezés vizsgálata érdekében vett vízminta, valamint a halpusztulás kivizsgálása körében felmerült költségek egyéb eljárási költségnek minősülnek.

(4) A Hhvtv. 18. § (3) bekezdése szerinti vízélettani laboratórium feladatait

a) területi illetékességgel a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága,

b) több megyét érintő illetékességgel a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Gödöllői Vízélettani Laboratóriuma, valamint a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Halászati Kutató Intézet Akkreditált Környezetanalitikai Laboratóriumalátja el.

(5) A szennyvízből, valamint a befogadó vízből a szennyvíz betorkollása alatt és felett 3-3 hatósági vízmintát kell gyűjteni a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága, illetve földművelésügyi igazgatósága képviselőjének jelenlétében. Egy-egy sorozat vízminta a halgazdálkodásra jogosultnál, illetve a feltételezett károkozónál marad, a minta harmadik sorozata a vizsgálatok elvégzésére szolgál.

(6) Halbetegség gyanúja esetén a halgazdálkodásra jogosult köteles értesíteni az kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát, amely megteszi a szükséges intézkedéseket. A beteg halat vagy a friss haltetemet a halgazdálkodásra jogosult az állatorvos vizsgálati megrendelésével juttatja el az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek.

 

12. § A Pannon biogeográfiai régión kívülről származó – azon kívül fogott vagy termelt – halak haltermelési létesítménybe az idegen és nem honos fajoknak az akvakultúrában történő alkalmazásáról szóló 708/2007/EK tanácsi rendeletben megfogalmazott szabályok szerint telepíthetőek.

 

5. A halgazdálkodási vízterületek és nyilvántartásuk alcímhez

 

13. § (1) Ha a halgazdálkodásra jogosult a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen tulajdonjoggal rendelkezik, köteles a Hhvtv. 34. § (3) bekezdés b)–d) pontjában felsorolt ingatlan-nyilvántartási adatoknak ingatlanát érintő változásáról a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát a változást követő 60 napon belül értesíteni.

(2) A Hhvtv. 34. § (3) bekezdés e) pontját az Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer víztér-tipológiai törzsadattár alapján kell meghatározni.

 

14. § Ha a nem mentett oldalon több egyedileg nyilvántartott folyóvíz is található, a Hhvtv. 35. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti egyedileg nem nyilvántartott vízterületek azon főmeder részének minősülnek, amelyhez közelebb helyezkednek el.

 

6. A halfogásra jogosító okmányok alcímhez

 

15. § Ha a Hhvtv. és a végrehajtására kiadott rendeletek másként nem rendelkeznek, nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen tilos a halászat, valamint az őshonos halfajok bármilyen halász- vagy horgászeszközzel, illetve -módszerrel történő kifogása, kivéve az engedélyezett halmentés eseteit. Nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen horgászni csak állami horgászjegy birtokában, a hal megfogása és visszaengedése céljából, a horgászatra vonatkozó jogszabályok betartásával lehet.

 

16. § (1) Halászati engedély annak a személynek adható, aki a (2) bekezdés szerinti halászati, halgazdálkodási képesítéssel rendelkezik.

(2) Halászati, halgazdálkodási képesítésnek minősül

a) a halász szakmunkás végzettség,

b) az 5 éves természetesvízi halászati gyakorlat,

c) az e törvény hatálybalépése előtt tett, állami halászjegy kiváltására jogosító halászvizsga, valamint felsőfokú agrárvégzettség, vagy

d) a 32. § (1) bekezdésében felsorolt felsőfokú halászati, halgazdálkodási szakirányú végzettség.

 

17. § (1) Halászati engedély

a) kereskedelmi célú halászat,

b) ökológiai célú, szelektív halászat, illetve

c) más hasznos víziállat kereskedelmi célú gyűjtése céljából 1 naptári évre adható ki. A halászati engedélyben meg kell jelölni a kiadás célját.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjára vonatkozó halászati engedély kiadásához nem szükséges a 16. § (1) bekezdés szerinti feltétel teljesülése.

(3) A halászati engedély kiadásának feltétele, hogy a kérelmező rendelkezzen az érintett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodásra jogosultjával kötött, a halászati tevékenység végzésének részletes feltételeit tartalmazó szerződéssel (a továbbiakban: halászati szerződés). A halászati szerződés megszűnése esetén a halászati engedélyt a halgazdálkodási hatóság visszavonja.

(4) A halászati szerződésben a halgazdálkodásra jogosult meghatározza a Hhvtv. és e rendelet előírásainak keretében azokat a fogási eszközöket és módokat, amelyeket a halászati engedélyes használhat, továbbá meghatározza a kifogható halak fajonkénti és összesített mennyiségét, valamint azt az ellenértéket, amellyel a halászati engedélyesnek évenként hozzá kell járulnia a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodási tevékenységéhez, a haltelepítésekhez.

(5) A halászati engedély iránti kérelemhez mellékelni kell

a) a halászati szerződés egy eredeti példányát, kivéve, ha az kérelmező a halgazdálkodásra jogosult is egyben, és

b) a 16. § (2) bekezdésben foglalt feltételeknek való megfelelés igazolására szolgáló dokumentumok másolatát.

(6) Ha a halászati engedélyt igénylő jogi személy, az engedély kiadásának előfeltételeivel a jogi személy szervezetében a halászatért felelős vezetőnek vagy legalább egy fő munkatársnak kell rendelkeznie. A jogi személy halászati engedélyében meg kell határozni, hogy az engedély birtokában hány halász folytathat halászati tevékenységet.

(7) A jogi személy részére kiadott halászati engedély alapján, az engedélyben rögzített eszközök alkalmazására, a jogi személy által munkavállalói jogviszonyban alkalmazott, halász munkakörben vagy beosztásban lévő munkavállalók jogosultak.

(8) Jogi személy számára kiadott halászati engedélyben az engedélyező halgazdálkodási hatóság e rendelet figyelembevételével állapítja meg az alkalmazható eszközök méretét és mennyiségét.

(9) A Hhvtv. 38. § (4) bekezdése szerinti fogási tanúsítvány nyomtatványtömbön fel kell tüntetni a halászati engedélyes azonosító adatait, aki kizárólagosan jogosult az engedéllyel fogott hal kereskedelmi forgalomba hozatalára. A fogási tanúsítvány nyomtatványtömb és a halászati engedély egyéb adattartalmát a 2. melléklet tartalmazza. A fogási tanúsítvány nélküli vagy a nem valós adatokkal kitöltött fogási tanúsítvánnyal igazolt hal vagy haltermék igazolatlan eredetűnek minősül.

(10) Kereskedelmi célú halászati engedéllyel csak az abban foglalt méretű és darabszámú eszköz használható, amelynek meghatározásakor a következő előírásokat kell betartani:

a) egyedileg használatos aktív eszköz esetében a hálóterület dobó- és emelőhálók esetében nem lehet több, mint 16 m2, egyéb hálók esetében 150 m2,

b) csoportosan használatos aktív eszköz esetében az egy időben halfogásra használt hálóterület nem lehet több, mint 300 m2,

c) passzív eszközből adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen hektáronként legfeljebb 1 db engedélyezhető, ami

ca) varsa esetén legfeljebb 2 m első karika-átmérőjű,

cb) egyéb eszköz esetén pedig legfeljebb 21 m2 hálóterületű halászeszköz lehet.

(11) A kereskedelmi célú halászati engedéllyel rendelkező az általa használt valamennyi passzív halászeszközt úgy köteles jól látható módon megjelölni, hogy abból egyértelműen azonosítható legyen az eszközt használó halászati engedélyes. Az azonosításhoz fel kell tüntetni a halász nevét, a halászati engedély számát. A halászati engedélyes az általa használt jelölést a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága felé köteles bejelenteni.

(12) A kereskedelmi célú halászati engedélyes köteles bejelenteni a halgazdálkodásra jogosultnak

a) legkésőbb a halászat megkezdése előtt 24 órával, hogy hol és mikor halászik,

b) a fogási zsákmány GPS koordinátákkal meghatározott kirakodási helyét, valamint idejét.

(13) A halászati engedélyes kizárólag a (12) bekezdés szerint bejelentett helyen és időben rakodhatja ki a fogási zsákmányt.

(14) Passzív halászeszközök csak úgy helyezhetők ki, hogy az eszközök között mért távolság sehol nem lehet kevesebb az alkalmazott varsa és terelő elemei teljes hosszának tízszeresénél, de minimum 50 méternél.

(15) A halászati szerződésben a halgazdálkodásra jogosult kereskedelmi célú halászati engedély esetében a (9)–(14) bekezdésben meghatározottaktól szigorúbb korlátozásokat írhat elő, ha ezt halgazdálkodási tervében rögzíti.

(16) Más hasznos víziállat gyűjtése során a halgazdálkodásra jogosult a halászati szerződésben köteles meghatározni a gyűjthető hasznos víziállat megnevezését, a használható gyűjtőeszközt és módszert, valamint a gyűjtés engedélyezett időszakát és a más hasznos víziállat gyűjthető mennyiségét.

(17) Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként legfeljebb 10 db vagy 2000 hektárnál nagyobb nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetén legfeljebb 200 hektáronként 1 db kereskedelmi célú halászatra jogosító halászati engedély adható ki.

(18) Nem jogi személy számára kiadott halászati engedéllyel a halászati szerződésben meghatározott mennyiségű hal fogható, amely őshonos halakból nem haladhatja meg a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerint értékesíthető mennyiséget.

(19) Jogi személy számára kiadott halászati engedélyben legfeljebb hektáronként 20 kg őshonos hal kifogása engedélyezhető évente.

 

18. § (1) Az állami halászjegyet 2000 Ft díj ellenében a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága adja ki.

(2) Az állami halászjegy adattartalmát a 3. melléklet tartalmazza.

(3) Az állami halászjegy 1 db legfeljebb 16 m2 háló területű aktív halászeszköz, és 3 db legfeljebb 2 méter karika átmérőjű varsa egyidejű alkalmazására jogosít fel. A varsákat úgy lehet alkalmazni, hogy az eszközök között mért távolság sehol nem lehet kevesebb az alkalmazott varsa és terelő elemei teljes hosszának tízszeresénél, de minimum 50 méternél.

(4) Az állami halászjegy váltására feltételként előírt állami halászvizsga a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága által szervezett díjköteles tanfolyam eredményes elvégzésével szerezhető meg.

(5) Az állami halászvizsgán a jelöltnek számot kell adni:

a) halgazdálkodási és halvédelmi jogszabályokról;

b) a rekreációs célú halászat részletes szabályairól, feltételrendszeréről;

c) a vízi életközösséggel kapcsolatos legfontosabb ökológiai ismeretekről;

d) a Magyarországon élő halfajok meghatározásáról, biológiájáról;

e) a halászat eszközeiről és azok karbantartásáról;

f) a zsákmánnyal történő kíméletes bánásmódról;

g) a halak tartósításának módjairól;

h) a halászati őrzés ismeretéről, továbbá

i) a halászati tevékenységgel kapcsolatos biztonsági, vízügyi, természet- és környezetvédelmi szabályokról.

(6) Az állami halászvizsga tanfolyam részletes szakmai anyagát a Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) a NÉBIH bevonásával állítja össze.

(7) Az állami halászvizsga bizonyítványok kiadásáról a kormányhivatalok földművelésügyi igazgatóságai gondoskodnak. Az állami halászvizsga bizonyítvány adattartalmát a 3. melléklet tartalmazza.

(8) Az állami halászvizsgát tett személyekről a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága nyilvántartást vezet.

(9) Az állami halászvizsga tanfolyam szervezésének költségeit a tanfolyamon résztvevők viselik.

 

19. § (1) Az állami horgászjegy adattartalmát a 4. melléklet tartalmazza.

(2) Állami horgászjeggyel rendelkező személy legfeljebb kettő – egyenként legfeljebb három, darabonként legfeljebb háromágú, horoggal felszerelt – horgászkészséget, valamint egyidejűleg egy darab, 1 m2-nél nem nagyobb csalihalfogó emelőhálót használhat.

(3) Az állami horgászjegy 2000 Ft díj ellenében váltható, és kiadásának vagy hosszabbításának napjától kezdve a következő év január 31. napjáig érvényes. A horgászjegy érvényessége 2000 Ft díj ellenében legfeljebb négy alkalommal meghosszabbítható.

(4) Az állami horgászjegy érvényessége akkor hosszabbítható meg, ha a kérelmező megfelel a Hhvtv. 40. § (2) bekezdésében foglaltaknak.

(5) Ha a Hhvtv. 40. § (3) bekezdése szerinti, legalább 12. életévét betöltött személy horgászvizsgát tesz, ifjúsági horgásznak kell tekinteni és a más jogszabályokban meghatározott díjkedvezményekre jogosult.

 

20. § (1) A Hhvtv. 40. § (1) bekezdés alapján a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága által megbízott szervezet is elláthatja az állami horgászjegy kiadásával összefüggő feladatokat.

(2) A kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága az állami horgászjegy értékesítésére, érvényesítésére, hosszabbítására megbízást kizárólag a NÉBIH honlapján közzétett szerződésminta alapján létesíthet.

(3) A kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága megbízást csak azzal a szervezettel köthet (a továbbiakban: Megbízott),

a) amelynél biztosítható az állami horgászjegyek érvényesítéséhez és hosszabbításához kapcsolódó feltételek és a (6) bekezdésben meghatározottak betartása, és

b) amely a halgazdálkodási jog jogosultja vagy a megbízási szerződésben vállalja, hogy évente legalább 100 db állami horgászjegyet ad ki vagy érvényességet hosszabbít meg.

(4) A megbízási szerződés megkötésére vonatkozó kérelmet írásban kell benyújtani a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságához. A jelentkezőnek a kérelemhez mellékelni kell

a) a forgalmazás pontos helyének leírását,

b) a forgalmazás személyi és infrastrukturális eszközeinek leírását,

c) az önhibából okozott anyagi károk kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága részére történő megtérítésére rendelkezésre álló biztosítékok leírását, valamint

d) nyilatkozatot arról, hogy a (3) bekezdésben foglalt előírásoknak megfelel.

(5) A Megbízott csak a megbízási szerződésben foglalt telephelyeken végezheti az állami horgászjegyek forgalmazását. A Megbízott a tagszervezetein kívül más szervezet részére a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága által rendelkezésére bocsátott nyomtatványokat nem adhatja át, azok tovább forgalmazására semminemű jognyilatkozatot nem tehet.

(6) A Megbízott a Hhvtv. 42. § (1) bekezdésében foglalt nyilvántartási kötelezettségének teljesítése érdekében, az állami horgászjegy érvényesítését vagy érvényességének hosszabbítását követően a Hhvtv. 42. § (2) bekezdés a)–c) pontjaiban felsorolt adatokat a megbízási szerződésben foglaltalak szerint, haladéktalanul megküldi a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának, amely a nyilvántartásában rögzíti az adatokat. Kivételt képeznek az előre nem látott és a Megbízottnak fel nem róható helyzetek, amelyekről a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát haladéktalanul értesítenie kell.

(7) A Megbízott köteles az általa kiadott vagy az állami horgászjegy váltásakor hozzá leadott fogási naplók gyűjtéséről és adatfeldolgozásáról gondoskodni, valamint az előző évi fogási naplók összesített zsákmányadatait nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként faj szerinti bontásban minden év május 1-jéig átadni a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága részére.

(8) Azzal a Megbízottal, aki az e jogszabályban előírt, valamint a megbízási szerződésben vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, az állami horgászjegy forgalmazásával összefüggésben további megbízási szerződés a tárgyévet követő 3 évig nem köthető.

(9) A Megbízott az általa gyűjtött és feldolgozott fogási naplókat köteles az adatfeldolgozást követő év utolsó napjáig megőrizni és azokba a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság számára betekintést engedni. A kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága mintavételi eljáráson alapuló módszerrel ellenőrzi a fogási naplók adatfeldolgozását.

 

21. § (1) Állami horgászvizsgát a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága által meghirdetett vizsganapon lehet tenni. A kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság köteles negyedévente legalább egy állami horgászvizsga megtartásáról gondoskodni. E vizsgával egyenértékűnek minősül az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, továbbá az olyan államban tett vizsga, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez. Az így szerzett és a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvényben foglaltak alapján elismert vizsga egyenértékűségéről a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága szükség szerint különbözeti vizsga előírásával dönt.

(2) A kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága olyan szervezetet jogosíthat fel a horgászvizsgáztatásban való közreműködésre, amely

a) valamely nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen halgazdálkodásra jogosult, vagy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény alapján működik és alapszabály szerinti céljai között szerepel a horgászok képzése és vizsgáztatása,

b) belső működési szabályzatában olyan horgászvizsga bizottságot hoz létre, amely legalább 3 fő horgászati és halgazdálkodási ismeretekkel rendelkező tagból áll,

c) a bizottság tagjainak halgazdálkodási ismereteit a 32. § (1) bekezdés szerinti végzettséggel vagy társadalmi halőri illetve halászati őri vizsgával igazolja.

(3) A (2) bekezdésben foglalt feltételeknek való megfelelést igazoló dokumentumokat a székhely vagy a halgazdálkodási vízterület szerint illetékes kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságához kell benyújtani.

(4) A kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága a (2) bekezdésben meghatározott szervezettel írásbeli megállapodást köt a horgászvizsgáztatásban történő közreműködésre. A megállapodást a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága évente felülvizsgálja.

(5) A kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága az általa meghirdetett horgászvizsgák pontos helyszínét és időpontját, a vizsgák megtartása előtt legkevesebb 15 nappal köteles honlapján vagy egyéb formában közzétenni, illetve értesíteni az illetékességi területén található horgászszövetséget vagy -szövetségeket.

(6) A vizsgáztatásra feljogosított szervezet a meghirdetett horgászvizsgák pontos helyszínét és időpontját, a vizsgák megtartása előtt legkevesebb 15 nappal köteles honlapján vagy egyéb formában közzétenni.

(7) A horgászvizsgáztatás részletes szabályzatának elkészítéséről, a horgászvizsga felkészítő anyagáról a minisztérium a NÉBIH bevonásával gondoskodik.

(8) A vizsgalapot a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága 5 évig köteles megőrizni. A vizsgalap kizárólag a vizsgázó által a vizsganapon, vagy belföldi jogsegély keretében tekinthető meg.

(9) Az állami horgászvizsgán a következő ismeretekről kell számot adni:

a) a halgazdálkodási és halvédelmi jogszabályokról;

b) a Magyarországon élő halfajok meghatározásáról, főbb biológiai jellemzőiről;

c) az alapvető horgászmódszerekről;

d) a horgászzsákmánnyal való kíméletes bánásmódról;

e) a vízparti és a csónakból történő horgászat legfontosabb biztonsági szabályairól;

f) a halászati őrzés horgászokat érintő alapvető ismereteiről;

g) a horgászattal kapcsolatos legfontosabb vízügyi, természet- és környezetvédelmi szabályokról;

h) az egyesületi tagságból eredő jogokról és kötelezettségekről, a horgász szervezetek szerepéről;

i) a horgászattal kapcsolatos helyszíni hatósági és rendészeti intézkedésekről;

j) a horgászrendi szabályozások szerepéről, valamint

k) a horgászetikáról.

(10) A sikeres állami horgászvizsgát követően, a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága az 5. mellékletben foglalt tartalmú állami horgászvizsga bizonyítványt állít ki, amelyet a vizsgáztató ad át a vizsgázónak.

(11) A kiadott állami horgászvizsga bizonyítványok adatait a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága a NÉBIH által meghatározott forma szerint rögzíti.

(12) Elvesztett vagy megsemmisült állami horgászvizsga bizonyítvány pótlására állami horgászvizsga bizonyítványt a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága jól olvasható másolat bemutatása vagy állami horgászjegy bemutatása esetén megismételt vizsga nélkül is kiállíthat.

(13) A (2) bekezdés szerint horgászvizsgáztatásban közreműködő szervezetet költségei fedezésére a vizsgadíjból vizsgázónként 1500 Ft részesedés illeti meg.

 

22. § Az állami horgászjegy, az állami halászjegy, illetve a halászati engedély kiadója köteles az állami horgászjegyet, illetve az érvényesség meghosszabbítását igénylőt írásban nyilatkoztatni a 6. mellékletben foglalt tartalommal. A kiadást, vagy érvényesség hosszabbítását végző szervezet az igénylők nyilatkozatait három évig köteles megőrizni és szükséges esetben a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága rendelkezésére bocsátani.

 

23. § (1) A turista állami horgászjegy adattartalmát a 7. melléklet tartalmazza.

(2) A turista állami horgászjeggyel rendelkező személy egy – legfeljebb három, darabonként legfeljebb háromágú, horoggal felszerelt – horgászkészséget, valamint egyidejűleg egy darab, 1 m2-nél nem nagyobb csalihalfogó emelőhálót használhat.

(3) A turista állami horgászjegy az alapvető szabály- és fajismeret igazolását is lehetővé tévő online értékesítési rendszerben értékesíthető.

(4) A turista állami horgászjegy a váltás időpontjától számítva a 90. nap végéig érvényes, mely nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen az érvényességi időtartamán belül szintén érvényes területi jeggyel jogosít horgászatra.

(5) Ha a turista állami horgászjeggyel rendelkező személy a jegy érvényességi ideje alatt eleget tesz az állami horgászjegy kiváltása Hhvtv. 40. § (2) bekezdés szerinti követelményeinek, turista állami horgászjegyét, annak érvénytelenítése mellett, díjmentesen állami horgászjegyre cserélheti a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságánál.

 

24. § (1) A Hhvtv. 40. § (3) és (5) bekezdésében foglalt esetekben az állami horgászjegy birtokában egy darab, egy – legfeljebb háromágú – horoggal felszerelt horgászkészség használható.

(2) A Hhvtv. 40. § (3) bekezdése alapján kiadott állami horgászjeggyel és az ahhoz kiadott területi jeggyel rendelkező gyermek horgász kizárólag nagykorú személy felügyelete mellett horgászhat.

 

25. § (1) A Hhvtv. 41. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti személyek számára az állami horgászjegy megfizetése alóli mentesség igazolását a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága állítja ki a számára benyújtott dokumentumok alapján.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogosultság akkor igazolható, ha a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága számára benyújtott dokumentumokból egyértelműen megállapítható a 25. § (1) bekezdés szerinti fogyatékossági szint.

 

26. § Az állami halászjegy vagy állami horgászjegy váltásától történő eltiltás időtartamába – ha az állami halászjegy, illetve állami horgászjegy a cselekmény elkövetésének időpontjában visszatartásra került, vagy az engedélyes azt a közigazgatási döntés jogerőre emelkedését megelőzően a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának leadta – a visszatartás, illetve a leadás időtartamát be kell számítani.

 

7. A területi jegy alcímhez

 

27. § (1) A területi jegyen a halgazdálkodásra jogosult köteles feltüntetni

a) a jegyet kiadó nevét (cégnevét), címét (székhelyét),

b) az engedélyes nevét,

c) a halgazdálkodási vízterületet, amelyre a területi jegy érvényessége vonatkozik,

d) a területi jegy érvényességének időtartamát,

e) a területi jegy kizárólag csak horgászatra jogosít, vagy a rekreációs célú halászat esetében e rendelet szerint alkalmazható halász eszközt vagy eszközöket,

f) a halgazdálkodásra jogosult által megállapított, jogszabályoktól eltérő bármilyen fogási korlátozást,

g) az egyes halfajok kifogható mérettartományától, illetve fajlagos tilalmi idejétől való eltéréseket, melyeket a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága állapított meg,

h) a kíméleti terület vagy területek határainak részletes leírását és időbeli hatályát,

i) az engedély váltásának időpontját (év, hónap, nap, óra, perc),

j) az állami horgászjegy, állami halászjegy vagy turista állami horgászjegy számát,

k) a területi jegy érvényességével érintett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület (vagy vízterületek) víztérkódját (vagy víztérkódjait), valamint

l) az adózás rendjéről szóló törvény azon adattartalmi előírásait, amely a nyugtaadási feltételek szerinti megfelelőségét biztosítják.

(2) A területi jegynek a nyomon követhetőség érdekében sorszámozottnak és tőpéldányosnak kell lennie.

(3) Az (1) bekezdés f), g) és h) pontja szerinti adatok a területi jegy helyett az azzal együttesen, annak mellékleteként kiadott tájékoztatóban is feltüntethetőek.

 

 

 

8. A halászat és a horgászat rendje alcímhez

 

28. § (1) A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló miniszteri rendeletben szereplő halfajok, körszájúak és más hasznos víziállatok nem foghatóak. E fajokra és a velük végzett tevékenységekre a természet védelmére vonatkozó jogszabályok előírásait kell alkalmazni.

(2) A halgazdálkodási vízterületeken fogható és az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó, nem fogható őshonos halfajok felsorolását, valamint a vizeinkben rendszeresen előforduló idegenhonos halfajok jegyzékét a 8. melléklet tartalmazza.

(3) A halgazdálkodási vízterületeken az egyes halfajok kifogható mérettartományát a 9. melléklet tartalmazza.

(4) A halgazdálkodási vízterületeken egyes halfajok szerinti tilalmi idők meghatározását a 9. melléklet tartalmazza.

(5) A Hhvtv. 15. § és 16. § alapján, a 9. mellékletben rögzítettektől egyes halgazdálkodási vízterületeken a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága – hivatalból vagy a jogosult kérelmére – határozatában eltérhet.

(6) Az (5) bekezdés szerinti eltéréseket a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága meghatározott időre, de legfeljebb egyéves – a ponty esetében 10. § (5) bekezdés szerint legfeljebb 5 éves – időtartamra állapíthatja meg, amelyet a jogosultnak az adott évi területi jegyen vagy a 27. § (3) bekezdés szerinti területi jegy mellékleten fel kell tüntetnie.

(7) Az (1)–(4) bekezdésben foglalt korlátozások, valamint az azoktól való, az (5) bekezdés szerinti eltérés a halászati és horgászati módszerekkel történő halfogásra érvényesek. A Hhvtv. 67. § (1) bekezdés k) pontja szerinti jogosulatlan kifogás az (5) bekezdésben meghatározott eltérésekben rögzített fogási korlátozások és tilalmi idők megszegésével is megvalósul.

(8) Valamely fogási tilalom alá eső faj véletlenül megfogott egyedét vagy a méret- és mennyiségi korlátozások által tiltott halat – a halászeszközből kíméletesen eltávolítva vagy a horogtól óvatosan és gyorsan megszabadítva, vagy ha ez sérülésmentesen nem lehetséges, akkor a zsinórt a szájnyílás előtt elvágva – haladéktalanul vissza kell helyezni élőhelyére, akkor is, ha sérült, beteg vagy elpusztult.

(9) A 9. mellékletben megállapított fajlagos tilalmi idők az első nap nulla órakor kezdődnek és az utolsó nap huszonnegyedik órájában végződnek. Ha az első nap szombatra vagy pihenőnapra esik, a tilalom az azt követő munkanapon lép érvénybe. Ha a tilalmi idő utolsó napja esik szombatra vagy pihenőnapra, a tilalom a közvetlenül megelőző munkanapon végződik.

(10) Állami halászjeggyel vagy állami horgászjeggyel rendelkező személy nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen e rendelet 9. melléklete szerinti napi darabszám-korlátozás alá tartozó őshonos halfajokból naponta fajonként 3 darabot, összesen legfeljebb 5 darabot foghat ki. A kifogott halat – a (13) bekezdés esetét is ideértve – korábban kifogottal kicserélni tilos.

(11) Állami halászjeggyel vagy állami horgászjeggyel rendelkező személy nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a napi darabszám-korlátozással nem érintett őshonos halfajokból naponta összesen 10 kg-ot foghat ki.

(12) A Hhvtv. 40. § (3) és (5) bekezdés szerinti horgász a 9. melléklet szerinti napi darabszám-korlátozás alá tartozó halfajokból naponta összesen 1 darabot, a napi darabszám-korlátozás alá nem eső őshonos halfajokból naponta összesen 5 kg-ot foghat ki.

(13) Ha a horgász vagy a rekreációs halász olyan őshonos, napi darabszám-korlátozással nem érintett halat fog, amellyel a (11) és (12) bekezdésben megszabott súlyhatárt átlépi, a halat megtarthatja, de aznap további napi darabszám-korlátozással nem érintett őshonos halat nem foghat ki.

(14) Tilos a megfogott halak kínzása. A megfogott és kifogott halakkal úgy kell bánni, hogy az azok számára okozott fizikai sérülés ne haladja meg a horgászmódszerből adódó szükséges minimumot. A megtartani nem kívánt halat – a 30. § (1) bekezdés alá eső horgászverseny kivételével – azonnal vissza kell helyezni a vízbe. A kifogott halakat azok elpusztításáig maradandó sérülést nem okozó módon élve kell tartani, vagy azonnal le kell ölni.

(15) Horogra kívülről akadt halat megtartani tilos.

(16) A szabályosan kifogott és elvinni kívánt halat a vízpartról elszállítani gyorsan és kíméletesen leölve szabad. A 30 cm-nél kisebb testhosszúságú hal elszállítható élve is, kizárólag olyan tárolóedényben, amely biztosítja a számára a szükséges oxigéntartalmú vizet, és minimalizálja az állatot érő stressz hatásokat.

(17) Az őshonos halállomány védelme érdekében idegenhonos halakat a vízbe engedni, és az inváziós idegenhonos halakat visszaengedni tilos. Idegenhonos hallal csalizni kizárólag azon a halgazdálkodási vízterületen szabad, ahol a nem őshonos hal kifogásra került.

(18) Tilos a szemetelés, vízi és vízparti növényzet csonkítása, kiirtása, a partvédelmet szolgáló építmények megbontása, károsítása.

(19) November 1. és március 15. közötti időszakban a vermelő halállományok védelme érdekében szonár használata a halfogási tevékenységhez tilos.

(20) A horgászat vagy a halászat megkezdésekor a horgász vagy a halász köteles megjelölni a fogási naplóban szereplő éves naptárban a horgászati vagy a halászati tevékenység megkezdésének napját. Vízi járműből végzett horgászat esetén a vízi jármű indulása számít a horgászat megkezdésének.

(21) A horgászat vagy a halászat megkezdése előtt a fogási napló fogás összesítő táblázatában fel kell tüntetni a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezését, valamint a területi jegyen szereplő víztérkódját.

(22) A horgászatra jogosító okmányok birtokában a horgász más hasznos víziállatot saját használatra csalizás céljából gyűjthet.

 

29. § (1) A kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága – hivatalból vagy a halgazdálkodásra jogosult kérelmére – meghatározott időre, de legfeljebb ötéves időtartamra a Hhvtv.-ben, valamint e rendeletben foglalt szabályozáshoz képest szigorúbb követelményeket is meghatározhat, amelyet a halgazdálkodásra jogosultnak a halgazdálkodási tervében és az adott évi területi jegyen is fel kell tüntetnie.

(2) Nyakzóhálónak – a halgazdálkodási terv szerinti vagy eseti – a Hhvtv. 47. § (3) bekezdése szerinti alkalmazására akkor kerülhet sor, ha azt a halászati engedély vagy a Hhvtv. 55. §-a szerinti engedély tartalmazza.

 

30. § (1) Horgászverseny megrendezése, továbbá a horgászat, a halászati hagyományok, illetve a halételek megismertetése és népszerűsítése érdekében tartandó rendezvény céljából a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága adott halgazdálkodási vízterületre, a Hhvtv. 16. §-a szerinti felmentéseket, valamint az adott naptári időszakra a 9. melléklet szerint nem kifogható halak visszaengedésének kötelezettsége alóli felmentést abban az esetben adhat, ha

a) a rendezvényt a rendező szervezet a rendezvény kezdete előtt legalább 15 nappal bejelenti a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságához,

b) az a) pont szerinti bejelentés részeként a halgazdálkodásra jogosult, a rendezvény részletes leírásának és a halfogás szabályainak benyújtásával kérelmezi a felmentést, és

c) a rendezvény lebonyolítása nem veszélyezteti a hal élőhelyét és a halállományt.

(2) A horgászverseny esetében, a megfogott halakat élve kell tartani és legkésőbb a horgászverseny végén, a kíméletes mérlegelés után vissza kell engedni.

 

9. A halgazdálkodás tervszerűsége alcímhez

 

31. § (1) Nem minősül a halgazdálkodási tervtől való jelentős eltérésnek és a halgazdálkodási terv módosítása nélkül végezhető:

a) a halgazdálkodási tervben meghatározott halfajokból a terv szerinti mennyiség 150%-át meg nem haladó telepítés, amely a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága számára bejelentett terv feletti telepítésként végezhető,

b) a halgazdálkodási tervben nem szereplő őshonos halfajok kísérleti telepítése, amelynek egyedszáma illetve tömege nem haladja meg az adott korosztályból tervezett összes telepítés 10%-át,

c) a helyi horgászrend olyan módosításai, amelyek nem érintik a jogszabályi rendelkezéseket, vagy

d) a halgazdálkodási tervben szereplő halfajok és korosztályok éves telepítési mennyiségeitől történő legfeljebb 20%-os eltérés, ha a telepítési mennyiségek 5 éves tervben rögzített összes mennyisége teljesül.

(2) Különleges rendeltetésű halgazdálkodási vízterületre vagy 200 hektárnál nagyobb kiterjedésű vagy folyóvíz esetében 20 kilométernél hosszabb halgazdálkodási vízterületre halgazdálkodási tervet csak halászati, halgazdálkodási felsőfokú szakirányú képzettséggel rendelkező személy készíthet.

(3) A halászati, halgazdálkodási felsőfokú szakirányú képzettséget a terv benyújtásával egyidejűleg kell igazolni a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága felé.

(4) Az ötéves halgazdálkodási tervet az előző halgazdálkodási terv lejáratát megelőzően legalább 90 nappal kell a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságához benyújtani.

(5) A halgazdálkodási terv érvényességét indokolt esetben a halgazdálkodásra jogosult kérelemére, a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága legfeljebb 90 nappal meghosszabbíthatja.

 

32. § (1) Halászati, halgazdálkodási felsőfokú szakirányú képesítéssel rendelkező személynek minősül, aki

a) halászati szak-üzemmérnök,

b) halászati szakmérnök,

c) halászati-halgazdálkodási szakmérnök,

d) külföldi egyetemen szerzett halászati mérnök végzettséggel rendelkezik,

e) halászati, halgazdálkodási témában dr. univ., PhD, CSc vagy DSc fokozatot szerzett, vagy

f) felsőfokú szakirányú mezőgazdasági képzettségű, és rendelkezik ötéves halászati, halgazdálkodási szakmai gyakorlattal.

 

(2) Ha a Hhvtv. 50. §-a szerinti nagyságú halgazdálkodási vízterület jogosultja természetes személy, és rendelkezik a (1) bekezdés szerinti képesítéssel a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságánál kérheti – képzettségének igazolásával – a Hhvtv. 50. §-a szerinti kötelezettség alóli mentesítését.

 

33. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 31. § (3) bekezdése, illetve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról szóló 22/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 29. § (1) bekezdés g) pontjának alkalmazása során a halállomány mennyiségének, összetételének, illetve a hasznosításnak a jelentős változását okozza az a módosítás, amely a halgazdálkodási tevékenység olyan megváltozását idézi elő, mely az elérhető legjobb tudományos eredmények alapján veszélyeztethet közösségi jelentőségű fajt vagy élőhelyet.

(2) E § alkalmazása során közösségi jelentőségű fajnak, illetve élőhelynek az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló kormányrendeletben felsorolt fajokat és élőhelytípusokat kell érteni.

 

10. A halgazdálkodási adatok szolgáltatása és gyűjtése alcímhez

 

34. § (1) A Hhvtv. 52. § (1) bekezdése szerinti hal telepítése csak a halkeltető állomások üzemeltetéséről, valamint a tenyészhalak és hal szaporítóanyag felajánlásáról, értékesítéséről szóló rendeletben, valamint a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló rendeletben előírt Országos Adatbázisban nyilvántartott haltermelő telephelyről végezhető a tenyésztett víziállatok tenyésztési és állománypótlási célú forgalomba hozatalára vonatkozó általános követelményeinek betartásával.

(2) A Hhvtv. 52. § (2) bekezdése szerinti ellenőrzés során a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága ellenőrzi a telepíteni kívánt halfajokat, azok mennyiségét, az állategészségügyi dokumentumok meglétét, a hal származására, eredetére vonatkozó igazolásokat.

(3) A kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága a (2) bekezdés szerinti ellenőrzése során a telepítendő haltételből mintát vehet, és azt a területileg illetékes állategészségügyi hatóságnak további vizsgálat céljából átvételi elismervény ellenében átadhatja.

(4) A haltelepítés pontos helyszínét és időpontját a Hhvtv. 52. § (1) bekezdése szerint be kell jelenteni. A tervezett haltelepítés bármilyen okból bekövetkező elmaradása, meghiúsulása esetén azt soron kívül be kell jelenteni a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának.

 

35. § (1) A halász fogási naplók és a horgász fogási napló tartalmi követelményeit a 10. melléklet tartalmazza.

(2) Az állami horgászjegyhez kiadott, (1) bekezdés szerinti fogási naplót legkésőbb a fogási naplón feltüntetett tárgyévet követő év február 28. napjáig köteles leadni annak a szervezetnek, amelynél az állami horgászjegyét kiváltotta vagy a következő évi állami horgászjegyét kiváltani szándékozik. A fogási napló tulajdonosa köteles úgy átadni a fogási naplóját, hogy éves fogási adatait nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként és halfajonként összesíti, valamint összegzi a horgászattal eltöltött napok számát.

(3) A határidőben és megfelelően összesített formában leadott horgász fogási naplóról a Megbízott az átvétel ellenében igazolást ad, és nyilvántartást vezet. Igazolás kiadása nem szükséges abban az esetben, ha a horgász nyilatkozik, hogy e szervezetnél kívánja állami horgászjegyének érvényességét meghosszabbítani, vagy új állami horgászjegyét kiváltani.

(4) A Hhvtv. 40. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények megléte esetén a Megbízott a határidőn túl, vagy hibásan kitöltött fogási napló leadásával egy időben is kiadhatja az állami horgászjegyet. Ebben az esetben az állami horgászjegy díja a mindenkori díj kétszerese. A Megbízott erről köteles feljegyzést készíteni és elszámolásában tájékoztatni az illetékes halgazdálkodási hatóságot.

(5) Az engedélyes a kifogott és megtartani kívánt, darabszám-korlátozás alá eső halat horgászat esetén a horogtól való megszabadítás után, illetve rekreációs célú halászat esetén a halászeszközből történő kivétel után azonnal köteles a fogási naplóba bejegyezni. A megtartani nem kívánt, a fogást követően haladéktalanul elengedett halat a fogási naplóba nem kell bejegyezni. A darabszám-korlátozással nem védett halfajok mennyiségét azok össztömegében kifejezve a horgászat vagy a rekreációs célú halászat befejezését követően, a vízpart elhagyása előtt köteles a fogási naplóba bejegyezni. A bejegyzést naponta akár többször is el kell elvégezni, ha a horgász vagy a rekreációs halász a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületet napközben elhagyja, azaz ismét el kell végezni, ha ugyanazon a napon horgászva vagy halászva ismét darabszám-korlátozással nem védett halfajokat fog ki.

(6) A halászati engedélyesnek a halászat befejezése után, a fogás kirakodása előtt, halászatonként kell a kifogott mennyiségeket a fogási naplóban rögzíteni. A bejegyzést naponta többször is meg kell tennie, ha a vízpartot bármely időpontban elhagyja, majd ugyanazon a napon ismét halászik és halat fog ki.

(7) A turista állami horgászjegyhez kiadott fogási naplót a turista állami horgászjegy érvényességének lejártát követő 30 napon belül kell megküldeni a NÉBIH-nek. A turista állami horgászjeggyel rendelkező személy e kötelezettségét az online értékesítési rendszeren keresztül is teljesítheti. Ha fogási napló leadási kötelezettségét nem teljesíti, akkor a következő évben nem válthat turista állami horgászjegyet.

(8) A horgász fogási napló az azonos sorszámú állami horgászjegy érvényességi idejéig használható.

(9) Az állami halászjegyhez vagy halászati engedélyhez kiadott fogási naplót legkésőbb a fogási naplón feltüntetett tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles leadni a legnagyobb fogott halmennyiséget adó halgazdálkodási vízterület halgazdálkodásra jogosultjának. A fogási napló tulajdonosa köteles úgy átadni a fogási naplóját, hogy éves fogási adatait nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként és halfajonként összesíti, valamint összegzi a halászattal eltöltött napok számát.

 

36. § (1) A halgazdálkodásra jogosult évente május 1-ig köteles jelenteni a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának az előző évre vonatkozóan

a) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen telepített hal,

b) a nem őshonos halfajok esetében továbbnevelési célból kifogott hal,

c) a kereskedelmi illetve ökológiai célú halászat keretében kifogott hal,

d) a rekreációs célú halászat keretében kifogott hal

fajonkénti mennyiségét, valamint telepítés esetén a korosztályra és méretre vonatkozó adatokat. A jelentés alapját a fogási naplóösszesítők, illetve a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága által előzetesen jóváhagyott becslési módszerrel megállapított adatok képezik.

(2) A vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) az Adattár működtetésével kapcsolatos feladatok ellátására a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Halászati Kutató Intézetet jelöli ki. A kutatóintézet felelős az Adattár üzemeltetéséért és karbantartásáért, az adatok védelméért, az információs rendszer számítógépparkjának és programjainak folyamatos fejlesztéséért.

(3) Az Adattár tárgyévi állapotának előállítása után az előző évi állapotú Adattárat archiválni kell.

(4) Az online adatlekéréshez előzetesen regisztrálni szükséges és az Adattár részére meg kell jelölni az adatlekérés célját.

 

37. § (1) A miniszter által kiadott kutatási célú halfogási engedély Magyarország valamennyi halgazdálkodási vízterületén feljogosít halak és más hasznos víziállatok tudományos kutatására, felmérésére és a vizsgálatokhoz szükséges gyűjtésére. Védett természeti területen végzett gyűjtés, illetve természetvédelmi oltalom alatt álló fajok begyűjtése ezen engedélyen túlmenően a természet védelméről szóló törvényben előírt egyéb engedélyek birtokában végezhető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység végzése csak az engedélyben felsorolt eszközök alkalmazásával lehetséges.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kutatási célú halászati engedéllyel – a halgazdálkodásra jogosulttal egyeztetett mennyiségben – laboratóriumi vizsgálatokhoz minta gyűjthető.

(4) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységet az engedélyes köteles a tevékenység megkezdése előtt legalább 24 órával egyidejűleg bejelenteni az érintett vízterületen halgazdálkodásra jogosultnak és a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának faxon vagy e-mailen. A bejelentésnek tartalmaznia kell

a) a halászat időpontjának és helyeinek megjelölését, több napos folyamatos halászat esetén a kezdő és a záró napot,

b) a mintaként begyűjteni kívánt halak egyedszámát és tervezett össztömegét,

c) a mintavételhez alkalmazni kívánt eszközöket, valamint

d) a kutatás célját.

(5) Védett természeti területen történő mintavétel esetén a halászatot a működési területe szerint érintett nemzeti park igazgatóságának is be kell jelenteni az (5) bekezdés szerinti módon.

(6) A kutatási célú halfogási tevékenység teljes ideje alatt az abban résztvevők kötelesek jól látható megkülönböztető jelzést viselni, amelyen szerepel a „HALKUTATÁS” felirat.

(7) Az (1) bekezdés szerinti engedélyesnek a kutatás ideje alatt a helyszínen kell tartózkodnia. A kutatási segédek az engedélyes irányítása alatt, bármely az engedélyben szereplő halászeszközt kizárólag az engedélyessel együtt használhatják.

(8) A bejelentett utolsó kutatási nap után 30 napon belül a kutatónak egyszerűsített jelentést kell elektronikus formában küldenie a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának, valamint a vizsgált nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodási hasznosítójának, illetve a területileg illetékes nemzeti park igazgatóságnak. A jelentésnek tartalmaznia kell:

a) a kutatást végző személy vagy személyek nevét;

b) a kutatást végző munkáltatóját;

c) a mintavétel kezdő és befejező időpontját (év, hó, nap, óra, perc formátumban);

d) a mintavétel helyszínét (halgazdálkodási vízterület megnevezése; földrészlet, vagy km szelvény, vagy GPS koordináták megadása; térkép másolat csatolása);

e) a kutatás célját;

f) a megfogott halak fajlistáját, valamint

g) a mintaként begyűjtött és kifogott halak kutatási naplóban is rögzített faját, darabszámát és össztömegét.

(9) Ha az engedélyes, a (2)–(8) bekezdésben foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget, a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága a cselekmény súlyára és ismétlődésére tekintettel kezdeményezheti a kutatási engedély visszavonását a miniszternél.

 

38. § (1) Az országos kutatási célú halfogási engedély kiadására irányuló eljárásban a miniszter kikéri a Hhvtv. 62. §-a szerinti testület véleményét.

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély a kiadásától számított 2 évig érvényes és az engedélyes kérelmére, ha az engedélyes megfelel az engedély kiadásának alapjául szolgáló feltételeknek, további 2 évvel meghosszabbítható.

(3) Az engedélykérelem tartalmazza:

a) a kutatást végző személy szakmai önéletrajzát, haltani kutatások szempontjából releváns publikációs listáját,

b) a 2 éves várható kutatási munkatervet, különös tekintettel a nemzetközi vagy hazai kutatási programok keretében megvalósuló kutatásokra,

c) az alkalmazni kívánt eszközök típusát, méretét, mennyiségét, és

d) egyenáramú elektromos eszköz alkalmazása esetén a Hhvtv. 46. § (6) és (7) bekezdésében foglaltakat igazoló dokumentumok másolatát.

 

11. A halászati őrzés alcímhez

 

39. § (1) Halászati őrként a halgazdálkodásra jogosult képviselője kivételével nem alkalmazható olyan személy, aki az adott halgazdálkodási vízterületre érvényes halászati engedéllyel, illetve érvényes halászati területi engedéllyel rendelkezik.

(2) Ha a Hhvtv. 56. § (1) bekezdése szerinti halgazdálkodásra jogosult képviselője rendelkezik a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága előtt tett halászati őri vizsgával, úgy elláthatja a jogosult halászati őr feladatát a saját kezelésében lévő halgazdálkodási vízterületen.

(3) A kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága a halászati őrök és társadalmi halőrök számára tanfolyamot és a Hhvtv 56. § (2) bekezdésében meghatározott halászati őri vizsgát szervez. A kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága a sikeres vizsgát követően a 11. melléklet szerinti adattartalmú vizsgabizonyítványt állít ki.

(4) A halászati őr és társadalmi halőr kétévente köteles a halászattal és a horgászattal, a halvédelemmel, valamint a halászati őrzéssel összefüggő jogszabályokkal kapcsolatos továbbképzésen részt venni. A továbbképzésen való részvételt követő sikeres továbbképzési vizsgát követően a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága a 11. melléklet szerinti adattartalmú vizsgabizonyítványt állít ki.

(5) A (3)–(4) bekezdésben foglalt vizsgák részletes szakmai anyagának meghatározásáról a minisztérium a NÉBIH bevonásával gondoskodik.

 

40. § (1) A vizsgát tett halászati őr jelölt foglalkoztatását és a társadalmi halőr jelölt megbízatását megelőzően a működésének helye szerinti kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága előtt köteles esküt tenni. A halászati őr és társadalmi halőr eskü szövegének adattartalmát a 11. melléklet tartalmazza.

(2) A kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága az eskü letételéről esküokmányt ad ki. Az eskü letételéről szóló esküokmányt a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága őrzi.

 

41. § (1) A kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága az esküt tett társadalmi halőr részére a 11. melléklet szerinti adattartalmú társadalmi halőr szolgálati igazolványt állít ki. Az igazolvány visszavonásig érvényes.

(2) Az esküt tett halászati őr és a társadalmi halőr részére a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága a 11. mellékletben foglalt adattartalmú szolgálati naplót ad ki.

(3) Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény alapján az esküt tett halászati őr részére a szolgálati igazolványt, valamint a szolgálati jelvényt a rendvédelmi hatóság a szolgálati naplóban rögzített, nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodásra jogosultja, mint munkáltató, illetve megbízó kezdeményezésére állítja ki.

(4) A halászati őr szolgálati igazolvány és szolgálati jelvény leírását a 11. melléklet tartalmazza. A rendvédelmi hatóság a kiállított szolgálati igazolványt és szolgálati jelvényt 30 napon belül postai úton juttatja el a halgazdálkodásra jogosult, mint munkáltató, illetve megbízó részére. A halgazdálkodásra jogosult az esküt tett halászati őr részére – a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága tájékoztatásával egyidejűleg – átadja a szolgálati igazolványt és szolgálati jelvényt. A tájékoztatás tartalmazza a szolgálati igazolvány és szolgálati jelvény számát és az átadás-átvétel időpontját.

(5) Az (1), (2) és (4) bekezdés szerinti okmányok és jelvény elvesztését haladéktalanul be kell jelenteni a halgazdálkodásra jogosultnál és a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságánál is. A kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága a rendvédelmi hatóságnál kezdeményezi a szolgálati igazolvány körözését.

(6) A halászati őr a megbízatása vagy foglalkoztatása megszűnése esetén, illetve a (9) bekezdésben meghatározott esetekben 5 napon belül köteles a szolgálati igazolványt és a szolgálati jelvényt a halgazdálkodásra jogosultnak átadni, amely az átvételről igazolást állít ki és a szolgálati igazolvány és a szolgálati jelvény számát, valamint az átadás-átvétel időpontját illetően tájékoztatja a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát.

(7) A társadalmi halőr megbízatása vagy foglalkoztatása megszűnése esetén, illetve (9) bekezdésben meghatározott esetekben 5 napon belül köteles a társadalmi halőr igazolványt a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának leadni.

(8) A halgazdálkodásra jogosult a szolgálati naplót a kiadásától számított öt évig köteles megőrizni.

(9) Ha a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága bejelentés kivizsgálása után vagy szakmai felügyeleti ellenőrzés keretében megállapítja, hogy a halászati őr vagy a társadalmi halőr nem a vonatkozó jogszabályok szerint látja el feladatát, akkor a halászati őr szolgálati igazolványának, szolgálati jelvényének visszavonását kezdeményezheti a rendvédelmi hatóságnál, illetve a társadalmi halőr igazolványát és szolgálati naplóját visszavonja.

 

42. § (1) A halgazdálkodásra jogosult a Hhvtv. 56. § (1) bekezdése szerint nyilvántartott halgazdálkodási vízterület őrzését társadalmi halőr megbízásával is végezheti.

(2) Minden 10 hektárnál nagyobb, de 50 hektárnál kisebb nyilvántartott vízfelületű halgazdálkodási vízterületen a jogosult köteles legalább 5 fő társadalmi halőr megbízásával vagy 1 fő halászati őr foglalkoztatásával vagy megbízásával eleget tenni a Hhvtv. 56. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségeinek.

(3) Ha az ugyanazon jogosult által hasznosított halgazdálkodási vízterület mérete az 50 hektárt meghaladja, a halgazdálkodásra jogosult az alábbiak szerint köteles halászati őr alkalmazására:

a) 50–100 hektár területű halgazdálkodási vízterületen legalább 2 fő,

b) 100–2000 hektár területű halgazdálkodási vízterületen legalább 4 fő,

c) 2000–4000 hektár területű halgazdálkodási vízterületen legalább 6 fő,

d) 4000–6000 hektár területű halgazdálkodási vízterületen legalább 8 fő,

e) minden 6000 hektár feletti halgazdálkodási vízterületen legalább 10 fő.

(4) A (3) bekezdés szerinti halászati őr létszám társadalmi halőrrel nem helyettesíthető, de halászati őr több jogosult általi közös foglalkoztatására illetve megbízásával a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága engedélyével lehetséges.

 

43. § A Hhvtv.-ben és e rendeletben szereplő nyomtatványok és érvényesítő bélyegek beszerzéséről a NÉBIH gondoskodik.

 

44. § Az állami halászjegy díját, továbbá az állami horgászjegy díjának a Hhvtv.-ben meghatározott mértékű részesedéssel csökkentett összegét a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságnak, illetve az általa forgalmazásra feljogosított szervezetnek – negyedéves elszámolás alapján – kell átutalnia az „Állami halgazdálkodási feladatok előirányzat-felhasználási keretszámlára”, amelynek számlaszáma: 10032000-01220191-51600000.

 

12. A halgazdálkodási hatóság által alkalmazható jogkövetkezmények alcímhez

 

45 . § A halgazdálkodási bírság és a halvédelmi bírság összegét a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága határozatához mellékelt készpénz-átutalási megbízáson kell megfizetni a határozatban feltüntetett számú számlára. A kiadott készpénz-átutalási megbízáson a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága feltünteti a fizetendő bírság jogcímét és összegét, valamint a határozat számát.

 

13. Záró rendelkezések

 

46. § Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.

 

47. § (1) A rendelet hatálybalépése előtt elfogadott halgazdálkodási tervek módosítására e rendelet szerinti előírások csak abban az esetben alkalmazandók, ha azok az adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre vonatkozó hatályos halászati haszonbérleti szerződéssel nem ellentétesek. A halgazdálkodásra jogosult ilyen esetben is nyilatkozhat úgy a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága felé, hogy aláveti magát a megváltozott előírásoknak.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a halgazdálkodásra jogosult a rendelet hatálybalépése előtt elfogadott halgazdálkodási tervét módosítani köteles, ha abban valamely hasznosítási mód alkalmazását kizárta, különösen, ha horgászati célú területi engedélyt nem adott ki, vagy az ökológiai célú szelektív halászat feltételeit nem teremtette meg.

(3) A 4. § (1) bekezdésében meghatározott kíméleti terület kijelölését a halgazdálkodásra jogosultnak 2015. december 31-ig kell kérelmeznie. A határidő elmulasztása esetén a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága a kijelölést hivatalból végzi el.

(4) A halgazdálkodásra jogosultaknak a 42. § szerinti feltételeket legkésőbb 2014. december 31-ig kell teljesíteniük.

 

48. § Ez a rendelet a természetes élőhelyek, illetve a vadon élő növény- és állatvilág védelméről szóló 1992. május 21-i 1992/43/EGK tanácsi irányelv 14–15. cikkének, valamint V. mellékletének való megfelelést szolgálja.

 

49. § Hatályát veszíti

a) a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 78/1997. (XI. 4.) FM rendelet,

b) a nem halászható (horgászható) halfajokról és víziállatokról, valamint az egyes halfajok szerinti halászati tilalmi időkről szóló 73/1997. (X. 28.) FM–KTM együttes rendelet.

 

Dr. Fazekas Sándor s. k.,

vidékfejlesztési miniszter

 

1. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez

 

A nyilvántartott és a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken élő őshonos halfajok halgazdálkodási értéke, valamint a kiszámítás módja

Kistermetű fajok
Fajnév	Tudományos név	100 gramm egyedsúly alatt Ft/db	100 gramm egyedsúly felett Ft/kg*
bodorka	Rutilus rutilus	10	1000
vörösszárnyú keszeg	Scardinius erythrophthalmus	10	1000
domolykó	Leuciscus cephalus	10	1000
jászkeszeg	Leuciscus idus	10	1000
szélhajtó küsz	Alburnus alburnus	10	1000
karikakeszeg	Blicca bjoerkna	10	1000
dévérkeszeg	Abramis brama	10	1000
laposkeszeg	Abramis ballerus	10	1000
bagolykeszeg	Abramis sapa	10	1000
szilvaorrú keszeg	Vimba vimba	10	1000
paduc	Chondrostoma nasus	100	1000
garda	Pelecus cultratus	100	2000
compó	Tinca tinca	100	2000
széles kárász	Carassius carassius	100	2000
sebes pisztráng	Salmo trutta	200	3000
menyhal	Lota lota	200	3000
sügér	Perca fluviatilis	10	2000
vágó durbincs	Gymnocephalus cernuus	10	1000
kősüllő	Sander volgensis	200	3000
Nagyobb termetű fajok
Fajnév	Tudományos név	100 gramm egyedsúly alatt Ft/db	100 gramm egyedsúly felett Ft/kg*
kecsege	Acipenser ruthenus	500	4000
angolna	Anguilla anguilla	–	3000
balin	Aspius aspius	100	2000
márna	Barbus barbus	100	2000
ponty	Cyprinus carpio	100	1000
harcsa	Silurus glanis	100	2000
csuka	Esox lucius	100	2000
fogassüllő	Sander lucioperca	200	3000

 

* Megjegyzés: A felső méretkorlátozással védett halfajok felső méretet elérő vagy meghaladó egyede esetében a halgazdálkodási érték példányonként a táblázat szerint számított érték ötszöröse.

 

2. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez

 

I. rész

Fogási tanúsítvány adattartalma

Fogási tanúsítvány nyomtatvány tömb fedőlapján

1. Név (cégnév)

2. Lakóhely (székhely)

3. Halászati engedély száma

4. Kiállítás helye, időpontja

5. Kiállító megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság aláírása, bélyegzője

 

Fogási tanúsítvány belső lapjain

1. Fogási tanúsítvány

2. Belföldi halértékesítéshez

3. Bizonylat száma

4. Halászati engedélyes

a) neve

b) lakcíme (székhelye)

c) halászati engedélyének száma

5. Vásárló

a) neve

b) lakcíme (székhelye)

6. Nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezése, illetve víztérkódja

7. Értékesített halfaj

a) megnevezése

b) mennyisége (kg)

c) mennyisége (db)

8. Bizonylat kiállításának helye, időpontja

9. Halászati engedélyes aláírása

10. Vásárló aláírása

 

II. rész

A halászati engedélynek – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl – a következőket kell tartalmaznia:

1. Halászati engedély időbeli hatálya

2. Halgazdálkodásra jogosult megnevezése

3. Halászható nyilvántartott halgazdálkodási vízterület vagy vízterületek megnevezése, vízfolyás esetében a halászható km szelvények

4. Alkalmazható halászeszközök

a) megnevezése

b) darabszáma

c) szembősége

d) egyedi jelölése

e) kifogható egyes halfajok éves mennyisége (kg)

5. Halászati szerződés kelte, időbeli hatálya

6. Halászati engedély azonosító száma

 

3. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez

 

I. rész

Állami halászjegy adattartalma:

1. Kiállító megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság megnevezése

2. Állami halászjegy érvényességének éve

3. Állami halászjegy sorszáma

4. Állami halászjegy díja

5. Engedélyes

a) neve

b) születési hely, ideje

c) lakóhelye

6. Figyelemfelhívó szöveg az alábbiak szerint: „Csak személyi azonosító okmányokkal együtt érvényes! Az állami halászjegy a területi jegyen feltüntetett vízterületen, a területi jeggyel és a fogási naplóval együtt kizárólag rekreációs célú halászatra jogosít, másra átruházni tilos!”

7. Kiállítás helye, időpontja

8. Kiállító megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság aláírása, bélyegzője

9. Hatósági, illetve halászati őri megjegyzések rovat

 

II. rész

Állami halászvizsga bizonyítvány adattartalma

1. „Állami halászvizsga bizonyítvány” felirat

2. Kiállító megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság megnevezése

3. Sorszám

4. Vizsgázott személy

a) neve

b) születési helye, ideje

c) anyja leánykori neve

d) lakóhelye

5. „Igazolom, hogy ..................... (név) a mai napon a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló rendelet szerinti ismeretekből sikeres állami halászvizsgát tett.”

6. Kiállítás helye, időpontja

7. Kiállító megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság aláírása, bélyegzője

 

4. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez

 

Állami horgászjegy adattartalma

1. Kiállító megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága megnevezése, illetve a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága által forgalmazással megbízott neve, címe

2. Állami horgászjegy díja, illetve a díjmentességet igazoló jogszabályi hely megjelölése

3. Díjmentesség esetén a használható horgászkészségek számának megjelölése aláhúzással (1 vagy 2 darab)

4. Kiállítás éve

5. Állami horgászjegy sorszáma

6. Engedélyes

a) neve

b) születési helye, ideje

c) anyja leánykori neve

d) lakóhelye

e) horgászszervezeti tagsága (egyesület neve, címe)

7. Figyelemfelhívó szöveg az alábbiak szerint: „Csak személyi azonosító okmányokkal együtt érvényes! Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen csak a területi jeggyel érvényes. Az állami horgászjegyet másra átruházni tilos!”

8. Kiállítás helye, időpontja

9. Kiállító megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága, vagy a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága által forgalmazással megbízott aláírása, bélyegzője

10. Érvényesség meghosszabbításának helyei, időpontjai

11. Érvényességet meghosszabbító aláírása, bélyegzője

12. Az érvényesség meghosszabbításánál az alábbi szöveg feltüntetése: „Az érvényesítést követő év január 31-éig érvényes.”

 

5. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez

 

Állami horgászvizsga bizonyítvány adattartalma

1. Kiállító megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság, illetve az általa vizsgáztatásra feljogosított szervezet megnevezése, címe

2. Bizonyítvány sorszáma

3. Vizsgázott személy

a) neve

b) születési hely, ideje

c) anyja leánykori neve

d) lakóhelye

4. (vizsga esetén kitöltendő)

„Igazolom, hogy ................... (név) a mai napon a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló VM rendelet 21. § (9) bekezdés szerinti ismeretekből, a .......... megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság, illetve az általa vizsgáztatásra feljogosított szervezet állami horgászvizsga bizottsága előtt sikeres állami horgászvizsgát tett.”

5. (pótlás esetén jelölendő)

„Nevezett személy részére az állami horgászvizsga bizonyítvány a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló VM rendelet 21. § (12) bekezdés alapján kiállítva.”

6. Kiállítás helye, időpontja

7. Kiállító megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság, illetve az általa vizsgáztatásra feljogosított szervezet aláírása, bélyegzője

 

6. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez

 

Állami horgászjegyet, állami halászjegyet, illetve halászati engedélyt igénylő személy a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény szerinti nyilatkozatának adattartalma

Nyilatkozat állami horgászjegy, állami halászjegy, illetve halászati engedély igényléséhez

Sorszám

Név

Anyja leánykori neve

Születési hely, idő

Állandó lakóhely

Állami horgászjegy, állami halászjegy, illetve halászati engedély száma

Horgászszervezetének neve, címe:

Halászati engedélyes esetén a halgazdálkodásra jogosult neve (cégneve), címe (székhelye)

Nyilatkozat az alábbi szövegezéssel:

„A) Nyilatkozom, hogy a halászattal, horgászattal, illetve hal fogásával (gyűjtésével) összefüggésben szabálysértési, illetve büntetőjogi felelősségemet nem állapították meg, továbbá nem állok ezekből eredő korlátozás hatálya alatt.

B) Nyilatkozom, hogy a halászattal, horgászattal, illetve hal fogásával (gyűjtésével) összefüggésben szabálysértési, illetve büntetőjogi felelősségemet állapították meg, melynek hatálya alatt állok ............................................. -ig.

C) Nyilatkozom, hogy érvényes állami horgászjeggyel (ideértve a turista állami horgászjegyet is), állami halászjeggyel, illetve halászati engedéllyel nem rendelkezem.

D) Nyilatkozom, hogy fogási naplómat leadtam.”

Nyilatkozat helye, időpontja

Igénylő aláírása

 

7. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez

 

A turista állami horgászjegy adattartalma:

1. Kiállító halgazdálkodási hatóság megnevezése

2. Turista állami horgászjegy díja

3. Kiállítás időpontja (év, hó, nap)

4. Érvényessége (év, hó, nap)

5. Engedélyes

a) neve

b) születési hely, ideje

c) anyja leánykori neve

d) lakóhelye

6. Fogható halfajok fajlagos tilalmi ideje, kifogható mérettartománya, valamint a horgászatra vonatkozó napi kvótája (táblázat)

7. Elektronikus érvényesség igazolás

 

8. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez

 

I. rész Őshonos hal- és körszájú fajok

magyar név	tudományos név	fogható	nem fogható	közösségi jelentőségű faj
kecsege	Acipenser ruthenus		X	X
angolna	Anguilla anguilla	X
bodorka	Rutilus rutilus	X
vörösszárnyú keszeg	Scardinius erythrophthalmus	X
domolykó	Leuciscus cephalus	X
jászkeszeg	Leuciscus idus	X
balin	Aspius aspius	X		X
szélhajtó küsz	Alburnus alburnus	X
karikakeszeg	Blicca bjoerkna	X
dévérkeszeg	Abramis brama	X
laposkeszeg	Abramis ballerus	X
bagolykeszeg	Abramis sapa	X
szilvaorrú keszeg	Vimba vimba	X
garda	Pelecus cultratus	X		X
paduc	Chondrostoma nasus	X
compó	Tinca tinca	X
márna	Barbus barbus	X		X
széles kárász	Carassius carassius		X
ponty	Cyprinus carpio	X
harcsa	Silurus glanis	X
csuka	Esox lucius	X
sebes pisztráng	Salmo trutta	X
menyhal	Lota lota	X
sügér	Perca fluviatilis	X
vágó durbincs	Gymnocephalus cernua		X
fogassüllő	Sander lucioperca	X
kősüllő	Sander volgensis	X

 

II. rész Vizeinkben rendszeresen előforduló idegenhonos halfajok

magyar név	tudományos név	inváziós	spontán jövevényfaj
lénai tok	Acipenser baeri
lapátorrú tok	Polyodon spathula
amur	Ctenopharyngodon idella
fekete amur	Mylopharingodon piceus
razbóra	Pseudorasbora parva	X
ezüstkárász	Carassius gibelio	X
busa	Hypophthalmichtys sp.	X
törpeharcsa	Ameiurus nebulosus	X
fekete törpeharcsa	Ameiurus melas	X
pettyes harcsa	Ictalurus punctatus
afrikai harcsa	Clarias sp., Heterobranchus sp.
pataki szajbling	Salvelinus fontinalis
szivárványos pisztráng	Oncorhynchus mykiss
tüskés pikó (beleértve a nyugati pikót is)	Gasterosteus aculeatus (in. G. gymnurus)
naphal	Lepomis gibbosus	X
pisztrángsügér	Micropterus salmoides
amurgéb	Perccottus glenii	X
folyami géb	Neogobio fluviatilis		X
csupasztorkú géb	Neogobius gymnotrachelus		X
Kessler-géb	Neogobius kessleri		X
feketeszájú géb	Neogobius melanostomus		X
tarka géb	Proterorhinus marmoratus		X
kaukázusi törpegéb	Knipowitschia caucasica		X

 

 

9. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez

 

Őshonos, fogható halfajok fajlagos tilalmi ideje, kifogható mérettartománya, valamint a horgászatra és a rekreációs célú halászatra vonatkozó napi kifogható darabszáma

magyar név	fajlagos tilalmi időszak	kifogható halak mérettartománya	naponta kifogható darabszám
csuka	02. 01 – 03. 31.	legalább 40 cm	3 db
balin	03. 01 – 04. 30.	legalább 40 cm	3 db
sügér	03. 01 – 04. 30.	minden
fogassüllő	03. 01 – 04. 30.	legalább 30 cm	3 db
kősüllő	03. 01 – 06. 30.	legalább 25 cm	3 db
garda	04. 15 – 05. 31.	legalább 20 cm
domolykó	04. 15 – 05. 31.	legalább 25 cm
jászkeszeg	04. 15 – 05. 31.	legalább 20 cm
szilvaorrú keszeg	04. 15 – 05. 31.	legalább 20 cm
paduc	04. 15 – 05. 31.	legalább 20 cm
márna	04. 15 – 05. 31.	legalább 40 cm	3 db
ponty	05.02. – 05. 31.	legalább 30 cm	3 db
compó	05. 02 – 06. 15.	legalább 25 cm	3 db
harcsa	05. 02 – 06. 15.	legalább 60 cm, fajlagos tilalmi időszakban legalább 100 cm	3 db
sebes pisztráng	10. 01 – 03. 31.	legalább 22 cm	3 db
menyhal	–	legalább 25 cm	3 db

 

 

10. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez

 

A halász, illetve horgász fogási napló kötelező adattartalma:

1. Kiállító megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága, illetve a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága által megbízott

2. Forgalmazással megbízott neve, címe

3. Fogási napló halfogások összesítéséhez a tárgyév számának feltüntetésével

4. Állami horgászjegy, állami halászjegy, vagy halászati engedély száma

5. Engedélyes neve

6. Tájékoztató a fogási napló érvényességére, leadási határidejére, a leadás helyére, a fogási napló adatainak összesítésére vonatkozó szabályokról

7. Kiállítás helye, ideje

8. Kiállító megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága, vagy a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága által megbízott aláírása, bélyegzője

9. Tájékoztató a fogási napló vezetésének szabályairól

10. Naptár a horgászat, illetve a halászat időpontjának megjelöléséhez

11. Horgászattal vagy halászattal eltöltött napok száma, melyet az engedélyes összesít a fogási napló leadása előtt

12. Fogásösszesítő táblázat a fogási napló tárgyévére, mely tartalmazza

a) nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezését, víztérkódját;

b) fogás időpontját (hónap, nap feltüntetésével);

c) Kifogott halak mennyiségi adatait

ca) az alábbi halfajokat faj szerinti bontásban, egyedszám (soronként 1 egyed) és kilogramm szerint kell megadni: ponty, compó, balin, márna, sebes pisztráng, csuka, fogassüllő, kősüllő, harcsa, menyhal, továbbá – fogási tilalom alóli felmentés esetén – kecsege, illetve széles kárász;

cb) Az alábbi halfajokat faj szerinti bontásban, kilogramm szerint kell megadni: garda, amur, angolna;

cc) ezenkívül az egyéb őshonos halfajokat együttesen kilogrammban, valamint az egyéb idegenhonos halfajokat együttesen szintén kilogrammban kell megadni;

d) Az alábbi iránymutatásokat tartalmazó szöveget: „A fogási naplóba a hal becsült testtömegadatait 0,5 kg pontossággal kell beírni. A napi darabszám-korlátozás alá tartozó halfajok testtömegadatait egyedenként (darabonként) kell rögzíteni, melyhez vízterületenként, halfajonként és naponta 3 sor áll rendelkezésre a fogási naplóban.

13. Tájékoztatás a védett és fokozottan védett fajokról, a fogható és a nem fogható őshonos halfajokról, valamint a vizeinkben rendszeresen előforduló idegenhonos halfajokról, továbbá ezen fajokra vonatkozó legfontosabb tudnivalókról

14. Tájékoztatás az őshonos, fogható halfajok fajlagos tilalmi idejéről, kifogható mérettartományáról, valamint a horgászatra és a rekreációs célú halászatra vonatkozó napi kifogható darabszámokról

 

11. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez

 

I. rész

Halászati őr és társadalmi halőr esküjének letételéről szóló esküokmány adattartalmáról

Kiállító megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság megnevezése

Ügyiratszám

Név

Születési helye, ideje

Lakcím

A jogszabályi helyek megjelölése a halászati őr és a társadalmi halőr szolgálati esküjéről

A hatósági nyilvántartásba vétel sorszámának feltüntetése

Szolgálati igazolvány és az azonos sorszámú szolgálati napló (társadalmi halőr esetében), vagy szolgálati napló sorszáma (halászati őr esetében)

A hatósági nyilvántartásba vétel sorszáma

Kiállítás helye, időpontja

Kiállító kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság aláírása, bélyegzője

Szolgálati eskü szövege:

„Én, .............................. esküszöm, hogy a rám bízott halgazdálkodási vízterület (halastó) halállományára és élőhelyére, valamint a halgazdálkodási, halászati és horgászati létesítményekre, berendezésekre lelkiismeretesen vigyázok. Feladataimat a jogszabályok rendelkezéseinek, a szakmai szabályoknak és a kapott megbízásnak, utasításnak megfelelően teljesítem. A halászati, horgászati előírásokat sértő cselekmények és károkozások megelőzésére a szükséges intézkedéseket megteszem. A hatályos jogszabályoknak megfelelően mindazokkal a személyekkel szemben eljárok, akik a halgazdálkodási vízterületen (a halastavon) vagy annak partján jogosultság hiányában halásznak, horgásznak, továbbá a halállományt és a halgazdálkodási vízterületek élőhelyeit és környezetét sértik vagy veszélyeztetik.”

Eskütétel helye, időpontja

Eskütevő aláírása

Esküvevő aláírása

 

II. rész

Halászati őri vizsga és továbbképzési vizsga bizonyítványának adattartalma

Kiállító megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság megnevezése

Sorszám

Név

Születési helye, ideje

Lakcíme

Vizsgatípus megjelölése (halászati őri vizsga vagy továbbképzési vizsga)

Jogszabály megjelölése az adott vizsgatípust illetően

Kiállítás helye, ideje

Kiállító megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság aláírása, bélyegzője

 

III. rész

A halászati őr szolgálati igazolványa

A rendészeti feladatokat ellátók szolgálati igazolványa az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 10. § (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal rendelkező

1. Az ISO 7810 (1995) vagy azzal egyenértékű szabványnak megfelelő, ID-1 méretű, többrétegű, melegen laminált, műanyag kártya, amely megfelel az „A” okmányvédelmi kategóriának.

2. Az alapanyagba integrált arckép méretének legalább 30x24 mm-nek kell lenni. Az arcképmezőn belül az áll és a fejtető közötti résznek a teljes képmagasság 70–80%-a közöttinek kell lenni.

 

IV. rész

A halászati őr szolgálati jelvénye

1. A szolgálati azonosító jelvény 80 mm magas, 60 mm széles ovális, felül „RENDÉSZETI FELADATELLÁTÁS” felirat, alul sorszám található. A középső síkban, 45 mm átmérőjű egyedi logó kap helyet, melynek alsó széle az alapjelvény aljától 10 mm-re van. A jelvényen található sorszám 6 számjegyből áll.

2. A szolgálati azonosító jelvény fekete bőralátéten rögzített, mely gombolásos kivitelű. A bőralátét 2 mm-rel szélesebb a fémjelvénynél, felül a gombolás céljára lyukasztott és hasított.

3. Egyedi logó: Sötétkék kör alakú mezőben a ponty faj (Cyprinus carpio) fehér színű, jobbra néző sematikus ábrázolása helyezkedik el, alatta fekete színű „HALÁSZATI ŐR” félkör felirat található.

 

V. rész

Halászati őr (társadalmi halőr) szolgálati napló adattartalma

1. „Halászati őr / Társadalmi halőr szolgálati naplója” felirat

2. Kiállító megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság megnevezése

3. Sorszám

4. Név

5. Születési helye, ideje

6. Halászati őr, illetve társadalmi halőr szolgálati igazolvány száma

7. Működési terület:

a) Halgazdálkodási vízterület megnevezése

b) Halgazdálkodási vízterület víztérkódja

c) Halastó megnevezése

8. Számozott oldalak száma

9. Kiállítás helye, időpontja

10. Kiállító megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság aláírása, bélyegzője

11. A napló belső oldalainak tartalma:

a) Bejegyzés sorszáma

b) A bejegyzés kelte

c) A szolgálati esemény leírása, helye és időpontja

d) A megtett intézkedés leírása, a bejegyzést tevő aláírásával

e) Megjegyzés (ellenőrzés vagy egyéb bejegyzés)

 

VI. rész

Társadalmi halőr szolgálati igazolványának adattartalma

Kiállító megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság megnevezése

Sorszám

„Társadalmi halőr szolgálati igazolványa” felirat1 db igazolványkép helye, mellette „P.H.”

Név

Az alábbi szöveg feltüntetése: „A szolgálati igazolvány visszavonásig érvényes.”

Születési hely, idő

Anyja leánykori neve

Lakóhelye

Működés helye (nyilvántartott halgazdálkodási vízterület, víztérkód megjelölése)

Az alábbi szöveg feltüntetése:

„E szolgálati igazolvány tulajdonosa a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 57. § (4) bekezdésében foglalt intézkedések megtételére, valamint intézkedése keretében az intézkedése alapján indult eljárás megindításáig a halfogásra jogosító okmányokban foglalt személyes adatok kezelésére jogosult.”

Kiállítás helye, időpontja

Kiállító megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság aláírása, bélyegzője